Nyom-követés 7. Irodalomtudományi-Műhelykonferencia

December 11-én a virtuális térben zajlott a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, valamint a magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztályának közös rendezvénye, a 7. Nyom-követés Irodalomtudományi Műhely-konferencia.

Az érdekesebbnél érdekesebb előadások két szekcióban hangzottak el. A szekcióvezetők Kovács Krisztina (SZTE BTK) és Novák Anikó (ÚE BTK) voltak.

Kosztolánczy Tibor, az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanára volt, aki a Nyugat pénzügyi vonatkozásait ismertette. Haramza Klára (PTE BTK) a kora keresztény zene hatáselőzményeiről értekezett. Zámbó Bianka (PPKE BTK) Tandori Dezső önértelmező monogram-verseiről beszélt. Veréb Árnika (ELTE BTK) Szentkuthy Miklós Eszkoriál című regényében az orfikus motívumokat vizsgálta. Seager-Smith Dániel Michael (ELTE BTK) Swinburne Atalanta in Calydon és Babits Laodameia című műveinek kapcsolódási pontjaira hívta fel a figyelmet. Veszely Anna (ELTE BTK) a 18. századi magyar regények időkezelését értelmezte. Vámos Violetta (PPKE BTK) arra kereste a választ, hogy Vörösmarty milyen irodalmi eszközöket és kódokat alkalmazott nőalakjai megformálásakor, hogy nőalakjai hasonlatossá váljanak a honleányokhoz. Tóth Ágota (ÚE BTK) előadásának fókuszában a hibriditás és a weird jelenségeinek vizsgálata állt Bartók Imre Lovak a folyóban című regényében. Radnai Dániel Szabolcs (PTE BTK) egy jellegzetes monarchia kori szövegtípussal, a fürdői levél műfajával foglalkozott a 19. századi magyar irodalom kontextusában. Ludmán Katalin (ME BTK) Hajnóczy Péter hagyatékába engedett betekintést, valamint számot adott az iratanyag digitális feldolgozási lehetőségeiről. Seres Lili Hanna (ELTE BTK) a kortárs magyar szegénységirodalom vizsgálatának elméleti keretrendszeréről értekezett. B. Kiss Mátyás (ELTE BTK) azt vizsgálta, hogy a dolgos, paraszti élet dicséretéről szóló ókori mese hogyan válhatott a XX. századi átdolgozásokban a művész társadalmi helyzetéről szóló allegóriává.

Szmeskó Gábor (SZTE BTK) Pilinszky költészete kapcsán járta körül mélyrehatóan a misztikus kategóriáját. Balogh Gyula (SZTE BTK) Az útitárs című Krúdy-elbeszélés identifikációs technikáival és a történet szakrális jellegéből, misztikus tartalmaiból adódó olvasati lehetőségeivel foglalkozott. Varga Réka (SZTE BTK) intermediális találkozási pontokat keresett Csáth Géza és Berény Róbert életművében. Borbíró Aletta (SZTE BTK) Kleinheincz Csilla Ólomerdő-trilógiájának Rabonbán nevű karakterét elemezte behatóan. Vojnics-Rogics Réka (SZTE BTK) előadásának középpontjában a Kis Vasárnapi Újság állt, mely a magyar gyereksajtó történetének izgalmas állomása, hiszen vizsgálata segíthet megérteni a korabeli sajtóhálózat működését. Horváth Anna (SZTE BTK) Jókai kritikai kiadásának főbb problémáit, dilemmáit tekintette át, valamint beszámolt az új utakról. Füzi Péter (SZTE BTK) a digitális írói hagyatékok feldolgozásának kérdéseit boncolgatta. Ferencz-Fehér Dorottya (SZTE BTK) önéletrajzi jellegű dokumentumokban elemezte a homoszexuális kisebbséget érintő rejtőzködés és önfelvállalás Kádár-kori narratíváit. Fehér Miklós (ÚE BTK) a Balkán-térségben kibontakozó posztháborús traumairodalom problémaköreit értelmezte. Lajos Máté Ante Pavelić irodalmi munkáinak történeti kontextusát, valamint saját korukra való reflektálását mutatta be.

A rendezvény az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Tempus Közalapítvány támogatásával valósult meg.  

Hozzászólások lezárva.